Egyesületi hírek Újdonságok

OTSZ 5.1 - burkolatok és tűzvédelmi követelmények
Elkészült az OTSZ 5.1 tűzvédelmi követelményeit ismertető kiadványunk

Beltéri padlóburkolatok akadálymentességi követelményei
Átdolgozás alatt az akadálymentességi követelmények

Burkolatok az OTSZ 5.0-ben
Padló-, fal- és mennyezetburkolatok tűzvédelmi előírásai

Megjelent honlapunkon az átdolgozott esztrich irányelv
A "PADLÓ MI 01:2017 MŰSZAKI IRÁNYELV - ESZTRICHPADOZATOK Tervezés, kivitelezés, követelmények" megjelent honlapunkon és regisztráció nélkül letölthető

A negyedik Hónap témája a honlapon
Letölthető Az esztrich - általános tájékoztató

További hírek »

Építési megoldások Cikkek

A "hőhíd" és a nyílásáthidalások
Az egyes épületszerkezetek létesítésekor és összeépítésekor az egyik legfontosabb feladat a hőhidak elkerülése, legalábbis hatásuk minimalizálása. Mivel a csatlakozásoknál elkerülhetetlen a különböző anyagok találkozása, azok eltérő épületfizikai tulajdonságai miatt (anyagváltásból adódó hőhíd) a hő nem egyenletesen áramlik a külső tér irányába, így az adott szerkezetre jellemző hőátbocsátás is megváltozik a csatlakozás környezetében. Ugyanez a jelenség lép fel az épületsarkok, átfordulások vagy a nyílászárók beépítésének helyén is (geometriai hőhíd), ezeket összefoglalóan nevezzük "hőhídnak".  

Szakmai irányelv készül a padlókról

2011-03-07

2010. november 9-én a burkolatokkal és aljzatokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott az Esztrich és Ipari Padló Egyesület és a Burkolástechnikai Egyesület tudományos konferenciája. A területen teljesíthetetlen szabványok vannak, szükség lenne szakmai irányelvek kidolgozására.

Dr. Becker Gábor dékán, tanszékvezető egyetemi tanár megnyitója és Markovich Béla házigazda (ügyvezető, Mapei) köszöntője után az esztrichekkel kezdődött a Csanády Pál (főszerkesztő, Metszet) által levezetett konferencia. Spránitz Ferenc esztrichegyesületi elnök rögtön a súlyos gondokra mutatott rá: nemcsak hogy hiányzanak az aljzatokra a szabványok (csak mérési szabványok vannak, azok viszont idén változtak), de az MSZ első osztály kívánalmai a síkpontosságra az esztrichek zsugorodási tulajdonságai miatt teljesíthetetlenek. Hiba lehet akár az is, ha nem burkolják időben az aljzatot, az „túlszárad”, vagy szabatosabban: karbonátos zsugorodás lép fel, ugyanakkor vastag aljzatoknál, hideg időben akár még gyorsított száradás esetén is eltarthat egy hónapig a kiszáradás. A zsugorodás mérséklése érdekében ügyelni kell a huzatmentességre, az alacsony cement- és cementpéptartalomra, és adott esetben száladagolásra, polimer diszperzióra, zsugorodáscsökkentő adalékszerre is szükség lehet, no és persze az esztrich szabványos kiírására: a „C12” nem ad meg elég adatot, az MSZ EN 13813 szerint például a „CT C30 F5” formájú egy aljzatkiírás.
Parlagi Gáspárné, az ÉMI Tűzvédelmi Osztályának laboratóriumvezető-helyettese az éghetőségi osztályozás kapcsán felhívta a figyelmet: A1 besoroláshoz nem elég, hogy úgy gondoljuk, egy anyag nem éghető, csak a szabvány listájában szereplő anyagok kaphatnak A1 minősítést. Elég egy szervetlen habarcsnál egy műanyag kötőanyag ahhoz, hogy már ne ebbe az osztályba tartozzon. Ha pedig egy anyag csak E, vagy égvecsepegés szempontjából d2 minősítést kap, az már nemigen építhető be. Egyébként a terület legfontosabb szabványa, az OTSZ hamarosan megváltozik, a hírek szerint már EU kontrollon van a rendelet tervezete.
Szintén az ÉMI-ből, a vegyészeti osztályról érkezett Dr. Péteri Miklósné, aki azzal kezdte előadását: a CE jelölés csak azt tanúsítja, hogy egy termék forgalmazható; de a beépítési módot nem adja meg! A csemperagasztókról szóló szabvány megadja a jelöléseket (pl: c2s1 a kiemelt követelményeknek megfelelő, alakváltozóképes ragasztó), de hogy hol melyik kategóriát kell alkalmazni, arról nem szól. Kényes kérdés, mit értünk flexibilis ragasztó alatt, hiszen az EU szabvány szerinti „fokozottan alakváltozóképes” ragasztókra megadott 2,5 mm lehajlásértéket nemigen érik el ezek a termékek, jobb lenne egy nemzeti alkalmazási dokumentumban megadni a beépítési feltételeket – a szabvány fogalmaival.
Hasonló zavarok a vezetőképességnél is vannak, mint azt Kende László (Top-Trade) előadásából megtudhattuk: a régen antisztatikusnak nevezett padlókat ma elektrosztatikus levezető (disszipatív) padlóknak hívjuk (ellenállás: 106-109 Ohm), míg ma antisztatikusnak a 2000 voltnál jobban nem feltöltődő, tehát kellemetlen „csípést” nem adó padlókat nevezzük. Az elektromos vezetőképességű padlók fogalma nem változott, továbbra is az egymillió Ohmnál kisebb ellenállású padlók tartoznak ide. Újdonság az is, hogy az egyre jobb vezetőképességű ragasztóknak köszönhetően ma már nem kell olyan mennyiségű rézszalag, mint régen.
Szintén különleges, bár nem ritka igény a csúszásgátlás, amiről Brassnyó László burkolástechnikai egyesületi elnök tartott ismertetést. Meglepő lehet, hogy milyen nagy az emberi tényezők, a szennyeződés, a takarítás szerepe ebben. A felületek profilozással, a fugaháló sűrítésével, érdesítéssel javítható, bár ez utóbbi sérülést is okozhat. Ezen a területen is jellemző, hogy német és osztrák szabványok állnak csak rendelkezésre. A résztvevő egyetemi, ÉMI és gyártói szakemberek körében körvonalazódni látszik a szakmai irányelvek kidolgozásának igénye, mely ugyan nem szabvány, de a legmagasabb szakmai előírásrendszer lehet, mely betartása akár bírósági, peres ügyekben is elegendő lehet. Reméljük, a kért szakmai egyesület hamarosan ebben az irányban folytatja a munkát.